Home / Kiemelt / Szubjektív útivázlat

Szubjektív útivázlat

Ezer éve vágytam a Romvárosba. Akartam látni a színházát, és átérezni mindazt, amit az ókori emberek esténként átéltek. Persze a sírhelyek is érdekeltek, mert elhittem Thomas Edward Lawrence szavait, miszerint: „Petra a világ legcsodálatosabb helye, csak akkor tudjátok meg, mihez hasonlít, ha odamentek és megnézitek.”
Utazásomat annyira komolyan gondoltam, hogy bementem egy utazási irodába. Szerencsémre éppen volt lemorzsolódás, így hamarosan, a virágjaimat megöntözve, útikönyvekkel a hónom alatt, szalmakalappal a fejemen útra kelhettem Petrába.
Egy-két dolgot azért előre bemagoltam, nem akartam Jordánia és Petra történelméből megbukni. Olyanokat már tudtam, hogy a jordán kormány kiköltöztette a területről a beduin törzs lakóit, akik a sziklaüregeket lakásként használták. Nagy részük visszajár Petrába, hogy idegenvezetőként mégiscsak ott maradjon. A kellemes szálloda, mely közvetlenül a Romváros és a római színház mellett van, otthonos kényelemmel fogadott. Egy kis pakolás és tusolás után az esti eligazítás következett arról, hogy mit, mikor fogunk látni. Én a biztonság kedvéért minden programba beneveztem. És színházőrült lévén a legjobban annak örültem, hogy hamarosan a teátrumot is megláthatom.


Reggel a legnagyobb gondot az okozta: mit vegyek fel ahhoz, hogy ne sértsem meg a nabateusok szellemét. A cipőben biztos voltam, könnyűnek és magas szárúnak kell lennie, a fejemen kalapnak, no de a kettő között mekkora űr van? Egy sort és egy top biztosan megteszi, ha egy kendő is lapul a táskámban. Petra már a nabateusok ideérkezése előtt is lakott volt, Mózes is megfordult itt vándorlása közben. A történet már csak azért is igaz lehet, mert a Petrához vezető völgyet Mózes völgyének nevezik, és látható az a forrás is, amelyet a próféta fakasztott a sziklából.
Petra legismertebb építménye, a Fáraó kincstára, ami pestiesen szólva: lélegzetelállító. A kazettás szerkezetet oldalról korinthoszi oszlopok, felülről timpanon szegélyezi, a kazettákban görög mitológiai jeleneteket ábrázoló féldomborműveken lehet és kell csodálkozni. A csoport kezd szétesni a fáradtságtól, holnap a sírokhoz megyünk, de előtte egy jó nagyot alszunk.


A sírok megtekintése című program már jókedvűen talál mindnyájunkat. Egymás mellett láthattuk az asszír, a babiloni és a római birodalom építészetének egymással „vitatkozó” építészeti jegyeit. Talán a legpompásabbnak a hat királysír együttese mondható.
A Homlokzatok utcája közvetlenül a Színház előtt található. Egy kis pihenőt tartva nyugodtan elámulhatok ezen a csodán. A teátrumot a nabateusok vájták ki a hegyoldalból kétezer évvel ezelőtt. Fel sem tudom fogni az időt! Azt még kevésbé, hogy ki volt az, aki kitalálta és megvalósítottta? Aki egyszer csak azt mondta, hogy színház nélkül nem lehet tovább élni? A negyvenöt soros nézőtéren eredetileg háromezer ember fért el. Elképzelem, amint este azt mondja a kétezer évvel ezelőtti papa a mamának (netán fordítva): „Ma nem vacsorázunk itthon, színházba megyünk szórakozni!” Bár a szórakozás lehet, hogy nem is helyénvaló kifejezés ehelyütt. Beteltem. Leborultam. Közben arra gondoltam, hogy ennél több múlt nem fér el bennem. Majd legközelebb.

Tekintse meg

berhaz

A budapesti bérházak a legstrapabíróbbak

Budapest történelmi hangulatú utcái világi szinten híresek, rengetegen jönnek megcsodálni őket. Már túléltek két világháborút ...