Home / Kiemelt / Mátyás Attila és a sötét jóslat

Mátyás Attila és a sötét jóslat

Mátyás Attila énekes, dalszerző, rockgitáros idén lesz ötven éves. Ez idő alatt soha senki nem kérdezte meg tőle, hogy mi a kedvenc étele. Sőt, ezt a kérdést saját magának sem tette fel. Az idő súlya megnehezít minden választ. És néha borongóssá teszi a faggatást. De egyszer mindenki számára eljön a szembenézés pillanata. Még ha erre néha ötven évet kell is várni.

 A könyörtelen, és módfelett ravasz kérdést 2013. április 4-én éjjel 22:35-kor, minden bizonnyal a legmegfelelőbb pillanatban, hosszú, tipródó kivárás után végül is én tettem fel az underground és a mocskos rockzene magyar nagymesterének. A csillagok állása kedvezett, és minden alkalmasnak ígérkezett, hogy a hűvös éjjelen beteljesüljön – egy régi jóslat. Sokat ígértek a csillagok fényszögei: léptem, hogy megtudjam végre a titkot, amit ezeddig senki nem tudott.
A mester telefonszáma először foglaltat jelzett (talán Jerabek úrral egyeztetett e késői órán, elvégre újra F.O. System koncerttel sejlő idő közeleg), de másodszorra már felvette. A férfihang, melynek zendülésétől egykoron női alsóneműk felhői hulltak lágy halmokba (vagy még a mai napig is így van ez?), beleszólt a telefonba. Nem haboztam egy pillanatig sem, hiszen a szokatlan időpont álmatagsága és a meglepetés ereje egyaránt engem támogattak. Parancsvarázsként csattant a sötét kérdés e késői órán:

– Attila, mi a kedvenc ételed?
– Tessék?
– Mit szeretsz leginkább enni?
– Nem tudom.

Megfogtam a nagymestert. A meglepetés ereje és a késői varázs. Tudom, ha kéznél lett volna fekete gitárja, – s kéznél lettem volna jómagam-, nem úszom meg épp bőrrel a kalandot. De a hangátvitel-mágia, és a hallótávolság most engem segített. Éreztem, hogy nem hagyhatom csak úgy, ennyiben. A feszültség nőttön-nőtt, és én még tovább feszítettem:

– Hogyhogy nem tudod?
– Nem gondolkoztam ezen még soha. Tényleg.
– De csak van valami, amit a legjobban szeretsz enni?
– Csak azt tudom, mit nem szeretek.
– Attila, én még nem találkoztam senkivel, aki ne tudta volna, hogy mi a kedvenc étele!
– Most már igen…

Attilával 1988-ban találkoztam először a Fekete Lyukban. Esős, nyárvégi éjszaka volt. Ő az F.O. System-mel nyomult, én a Rituális Rémtettek csodaszép énekesnőjével. Röviden eszmét cseréltünk Andrew Eldritch énekéről és munkásságáról. Arról az emberről beszélgettünk, aki a sötét rockzene skót nagymestere (és egyben atyja) volt akkoron, Sisters of Mercy nevű zenekara élén. Eldritch nagymester kezdett elsőként olyan rettentő mély hangon énekelni – Leonard Cohen által inspirálva – amiből aztán az egész Dark-Gothic stílus kinőtte magát. Az a borongós, dallamos, halálosan és reménytelenül szomorú-szép rockzene.

– Csirkepörkölt nokedlivel, vagy krumplistészta? Melyik a jobb? – nem hagyhattam annyiban.
– Nem is tudom. Megfogtál. Engem csak a zene érdekelt, mióta az eszemet tudom, a konyha soha. – ő sem adta egykönnyen.
– Csak eszel néha valamit?
– De még mennyire, szeretem a finom ételeket – még ha ez nem is látszik rajtam – de ötven év alatt nem is gondoltam erre.
– Ötveeen????
– Már annyi.

Az F.O. System annak idején mindent vitt. Elképesztőek voltak. Úgy hiszem, tíz évvel előzhették meg a korukat, valami hasonló hangzást tudtak már akkor, mint amivel jóval később, a kilencvenes évek közepén a Moonspell nemzetközi sztár lett. Az F.O. System fénykorában nálunk még javában szuszogott a kommunizmus szörcsögő tüdeje, bár talán éppen ezekben az években kezdett el végérvényesen hörögni, és nem aztán is húzta sokáig. “Csak egy pillanat, és elmúlik minden, ez a jövő túl sötét, hát ne maradj itt velem!” Énekelte Mátyás Attila, aztán egy pillanat alatt tényleg el is múlt minden – majd harminc év Sex Action-östől, tajtékos bulistól- mindenestől, a végtelen idő hömpölygő ködében. Ha a nagymester Londonban született volna, ezt a cikket most talán a TIMES hozná ünnepi kiadásban. A mi, akkori, kommunista, és az azt követő álszemérmeskedő, fene tudja milyen valóságunkban – szerintem – az “Öngyilkos vágyak” című dal szövege miatt nem lehetett soha komolyabb szerződése és nyilvánossága az F.O-nak. Attila ötven éve szúrta el. Ott, és akkor, amikor leugrott arról a felhőről. Ha csak néhány száz kilométerrel ügyesebb, Ausztriában egy világsztár születhetett volna a hatvanas évek elején. Elvétette.

– Könyörgöm! Nevezz meg egy ételt!
– Sok dolgot szeretek.
– Mégis…?

A Sex Action országfelforgató bugyiszaggatásai után csendes évek következtek. A nagymester az Agnus Dei összetettebb, filozofikusabb világába merült hosszú-hosszú évekre. Talán a befelé fordulás, a csendes transzformáció évei voltak ezek, amelyek megelőzték azt a kirobbanó újjászületést, ami a legutóbbi években bontakozott ki az énekes/ gitáros zenei világában, a Mátyás Attila Band megalakításával. Bővebben KATTINTS IDE

Tekintse meg

berhaz

A budapesti bérházak a legstrapabíróbbak

Budapest történelmi hangulatú utcái világi szinten híresek, rengetegen jönnek megcsodálni őket. Már túléltek két világháborút ...